Üzenetek - 2020.

Érdekel, hogy mit üzennek az Égiek 2020-ban?

Az itt lévő üzeneteket meditatív állapotban kaptam, s közvetítem felétek. Elöljáróban azt szeretném kihangsúlyozni, hogy segítő szándékkal jöttek. Objektíven látnak rá világunkra, s céljuk az, hogy a földi emberek boldogok és életükben kitejesedettek legyenek. A sokszor keményen hangzó szavak mögött csakis ez a szándék áll.  Az üzenet egy lélekcsoporttól érkezik, s a közvetített gondolatok segítenek rálátni életedre, nehézségeidre és lehetőségeidre.

Szeretnél egyéni üzenetet kapni? Kérdéseid vannak? Vedd fel velem a kapcsolatot!

Tegyetek magatokért! Tegyetek másokért!

2020. július 19.

A mostani időszakotokat ismételten elöntötte a félelem és az erőszak. Különböző csoportok esnek egymásnak hangoztatva szentül vett igazukat. Bizonyos rétegek a jólétért, keresetért, jobb anyagi körülményekért szállnak síkra. Szeretnének jól élni, szeretnének szépek és gazdagok lenni, mint azok, akiket a tévéműsorokban és a közösségi oldalakon látnak. Igazságtalannak érzik ezt a világot, amit most a szükség, a hiány, a munkanélküliség még távolabbra  tolt el tőlük. Más csoportok nemes eszmékért küzdenek: a szabadságért, a demokráciáért. Ezek a csoportok elbeszélnek egymás mellett, holott mindegyik a saját akaratát, saját vágyát kívánja érvényre juttatni. Az egyik a túlélésért küzd, míg a másik a kollektív jóért. 

Mondtuk néktek: kapcsolódás nélkül nem fog menni.  Csak így tudtok szembenézni az előttetek álló időszakkal: kapcsolódjatok magatokkal, kapcsolódjatok azokkal, akikkel közös gyökereitek vannak, akikkel azonos dolgokban hisztek és ezért tenni is hajlandóak vagytok. Össze kell tartanotok és össze kell fognotok.  

Mit érdekel téged nyomorgó? Mit érdekel téged az elnyomott? Mondhatod azt, hogy téged ez nem érdekel, hiszen van munkád, jövedelmed, tető a fejed fölött. Mondhatod, hogy nem politizálsz, mert békében akarsz élni és nem akarsz listára kerülni. Mondhatod, hogy téged nem érdekel semmi. 

Azonban azok, akik a bőrükön érzik mindezt, akik érintettek, azok mind energiát “lőnek ki”. Bennük keserűség, félelem, megfélelmítettség és gyűlölet van. Ezzel az  energiával töltik fel a világotokat, erősítve a  haragot  és a szembenállást. Nézz körbe: a világ izzik, árad, sodródik és pusztul. Ezért fontos az, hogy Ti, tiszta tudatú gyermekeink összefogjatok, s a hálát, a szeretetet, és az alázatot áramoltassátok, ezzel egyensúlyozva a sok negatív érzelmet, azaz energiát.

Kérlek benneteket, hogy tegyétek felajánlásokat, merjetek kérni. Kérjetek magatokért, kérjetek a világért. Kérjetek olyan eseményeket, amelyek a világot egy jobb irányba tudják elmozdítani. Azért fontos a hála, a felajánlás, az ima, mert ezzel egy tiszta szándék érkezik hozzánk. Minél több tiszta szándék érkezik, annál erősebb lesz azok eredője, s így tud a világ  egy jobb irányba elmozdulni. Jelenleg túl sok a feszültség, a félelem, a harag, a meg nem értettség és az abból jövő fájdalom. Csak a hálával, szeretettel és a pozitív felajánlásokkal tudjátok egyensúlyozni azt! 

Törekedjetek a jóra és kérjétek a békét. Adjatok hálát minden jóért ami az életetekben van. Adjatok hálát a békéért és kérjétek azt.  Kérjetek azt is, hogy minden lény tudata kezdjen el tisztulni. Tegyetek magatokért,  tegyetek másokért!

 

Látogasd meg az Eszköztár bejegyzést is, ahol megtalálod a Hála-gyakorlatot is!

Elérkezett az az idő,  hogy a szembenézések sorára végre pont kerüljön.

2020. május 31 – június 19.

Drága gyermekeim itt a Földön!

Megadatott minden, hogy februártól folyamatosan magatokba nézzetek. Az elérkező június és  július teljesen más változásokat fog hozni számotokra. Jól érzitek, június már átmenet időszak, a tavaszi bezáródás időszakából a fokozatos és folyamatos kilépés sorozatát nyitja meg. Olyan világban léptek ki, ahol szembesülni kell az élet kihívásaival, azzal, hogy az élet nem fehér és nem fekete, hanem nagyon sok színárnyalatot hordoz magában. Az évezredek folyamán sémarendszerbe és skatulyába  próbáltátok belerakni az ismert világot. Osztályoztátok az embereket, a fajokat, a nemeket. Osztályoztátok az állatokat, a tárgyakat, a bolygókat. Mindent valamiféle fiókba, kartotékba raktátok be, mondván „ez így jó, ez így működik”. Ennek a látásmódnak a végére értetek.

Látjátok, hogy mindenki a saját jogáért áll ki, és akarja a saját igazát érvényesíteni. Ez nem rossz, ez nem jó és nem is a kizárólagos, az egyetlen örök. Amíg mindenki a saját igazát hajtogatja, amíg mindenki abba az irányba megy, hogy csak neki van igaza, és az ő igaza a legigazabb, az egyetlen, a valós és az örök, addig nem tudtok kijutni a saját tengelyetek körüli forgásból. Addig folyamatosan benne vagytok egy kényszerképzetben, téveszmében, amely nem előrevisz, hanem egyre jobban lehúz benneteket egy olyan mélységű tudatalatti rétegbe, egy enervált állapotba, amiből egyre nehezebb lesz már kikerülni. Elérkezhettek egy olyan mély  bezártsági fokra, ahonnan kikerülni már nagyon nehéz, sőt lehetetlen. Minél inkább akarjátok a saját igazatokat hangoztatni, minél inkább kiabáljatok “a nekem jár”, “én különb vagyok nálatok” vagy az „elnyomott vagyok” frázisokat, annál jobban mentek bele abba a  mélységbe, amelyik beszippant,  behúz, és amiből nem lesz  kiutatok.

Kezdjetek el végre arra fókuszálni, hogyan működtök együtt. Hallgassátok meg egymást, figyeljetek a másik kimondott szavaira. A kimondott szavak mögött fogjátok megtapasztalni az igazi valóságot: nincsen egyetlen, de még kettő igazság sem. Mindegyik embernek megvan a saját maga világa, saját maga nézőpontja.  Ez a nézőpont egy nagyon egyszerű dologból adódik. Annak az életfeladatnak a felvállalásból, amellyel erre a Földre érkeztek. Ez arról szól, hogy itt a Földön valamit letegyetek az asztalra, valamit megtanuljatok. Tudom, hogy most ezzel nem mondtam el nektek semmi újat, hiszen ezeket a szavakat már milliószor hallottátok, olvastátok.

A vállalásra hívnám fel a figyelmet! Mindegyikőtök olyan vállalást tett, amellyel nem magáért, nem magának, hanem másokért cselekszik, a kollektív jóért, az emberiségért. Azt is tudjátok, hogy a saját vállalás teljesítésének első lépése, hogy magatokkal a kezdtek el foglalkozni. Ezért hoztuk létre azokat a feltételeket, amelyek az elmúlt három hónapban voltak jelen. Célunk az volt, hogy végre felismerjétek a saját működéseteket. Lássátok meg, hogy mi hiányzik az életetekből. Tapasztaljátok meg, hogy mi az amire vágytok, mi az ami zavar benneteket. Mi az,  ami sok és mi az,  amit meg akartok élni. A bezártság ideje alatt sokan végérvényesen lezártátok a rossz viszonyaitokat vagy definiáltátok újra a kapcsolataitokat. Felismertétek, megfogalmaztátok, hogy mit akartok.  Ez még csak a kezdet volt. Most jön el a cselekvés és a megvalósítás ideje. Többen voltak, akiknél a bezártság fokozta a zavarodottságot, s nem is tettek semmit ennek a leküzdésére. Emiatt most egy nehezített pályára léptek! Mindenki – így a tudatosabb és a zavarodott is-,  kilép a bezártság világából, így találkozni fogtok.  Mindenki a saját vágyát kívánja megvalósítani és  mindenkinek megvan a saját maga igaza, amiből számos konfliktus fog adódni. Tartsátok azt a szemléletet, hogy a másik ember is csak jobban akarja magát érezni.

Találjátok meg azokat, akikkel hasonló céljaitok vannak, hasonló jót akartok megvalósítani, támogassátok és segítsetek egymást.  Ez azonban még mindig csak egy a következő lépések közül. A nyáron újabb energialöket fog érkezni, amely a kollektív cselekvés irányba fog elmozdítani benneteket. A hatékony és fájdalommentes elmozdulás  azon fog múlni, hogy mennyire néztetek magatokkal szembe, mennyire váltatok stabillá. Látni fogjátok, hogy milyen emberi cselekedetek mozgatják ezt a világot, s látni fogjátok,  hogy ebben milyen döntési lehetőségeitek vannak. Van egyéni és van közös kiút. Haladjatok úgy, mintha a juhász és a nyáj, haladjatok együtt, figyelve egymásra. A sok magányos harcos, bármennyire is jó egyedül, bukásra van ítélve. Csak akkor tudtok együttműködni, ha csapat van mellettetek. Mégpedig  egy olyan csapat,  amelyik bízik egymásban. A célok azonosítása és egységesítése  a feladat. Mindig vannak olyan emberek, akik a másik fölé akarnak tornyosulni, azonban ezek pünkösdi királyságok. Nagyon sok királyt láttunk mi már a trónról lehullani, nagyon sok hadvezér veszítette el a fejét ott, ahol nem gondolta. Tudnotok kell, hogy a hideg fej, a higgadtság megőrzése a legfontosabb feladatotok és egyben a kulcsa ennek az egész időszaknak.

Minden arról szól, hogy mennyire vagytok képesek tudatosan a jelenben maradni, azaz látjátok, érzékelitek  az eseményeket. Ekkor pontosan tudjátok, hogy az érzékelt események milyen érzetet kelt bennetek, mégsem ragadnak el érzelmileg. Dolgozzatok ezen a tudatosságon, neki várjátok a csodát, hanem saját magatokból kezdjetek el ihletet és  erőt meríteni. Mi mellettetek vagyunk és nyújtjuk felétek  a kezünket. Csak  akkor tudunk segíteni, ha látjuk felőletek nyitottságot és halljuk a felkérést.  Számos alkalommal átadtuk már ezeket az információkat az emberiség története során, azonban az áttörések mindig elmaradtak. Voltak olyan szakaszok ahol jobban működtek, de amint megtörtént az áttörés hulláma, nagyon gyors visszaesés következett be. A feladat áttörni azokat a gátakat, amelyeket saját magatoknak állítottatok. Legfőbb dolgotok megtapasztalni és elhinni azt, hogy tudtok tenni. Mindig van lehetőség változni, hogy másképpen működjenek a világ  dolgai.

Ami most megjelenik ebben a világban, az saját tudatotok leképeződése. Egész pontosan a tudatalattitok (vágyak, félelmek, szenvedések) a felszínre törése.  Legnagyobb intenzitással a harag bír, óvatosan vele, hiszen mindent elpusztít: kapcsolatokat, lehetőségeket. Embereket, társadalmakat fordít egymással szembe  és a vége mindig a pusztulás. A másik problémátok a félelem, amely mindig csalódásból, veszteségből (személyek, tárgyak, azaz valamiféle stabilitást biztosító eszközök elvesztéséből),  fájdalomból  és információhiányból fakad. A félelem és a fájdalom mögött mindig veszteséget keressetek. Nézzétek meg, hogy amit veszteségnek érzékeltek, az valóban veszteség-e. Nem megkérdőjelezni akarjuk az érzéseiteket, azt szeretnénk hogy meglássátok, hogy a veszteségnek micsoda hatása van az életre egészen addig a pontig, amíg veszteségként tekintetek rá. Milyen mértékben köt gúzsba, milyen mértékben tud eltávolítani a saját természetes teremtő erőtöktől.

Beszéljünk egy kicsit a teremtésről! 

Sokszor mondjátok, hogy most „teremteni fogok” vagy „bevonzom”! A teremtés mindig nálatok kezdődikA teremtés arról szól, hogy valamit letisztáztál magadban, s az így felszabaduló energiádat  és fókuszodat a céljaid irányába fordítod. Tudom, ez most kiábrándítóan hangzik, mert nincs benne semmi misztikum (pontos csillagidő, hasznos égtájak, angyalok megidézése, varázsigék, mantrák mormolása).n Lehet, hogy ez nektek most egy  szimpla coaching-nak tűnik és túl egyszerű, hogy működőképes legyen. A coaching-ot és minden segítő metódust (amiről azt hiszitek ti találtátok fel),  mi adtuk a világnak, minden tőlünk származik.  Teljesen mindegy, hogy  családállítással vagy vezetett kérdéssorral dolgoztok vagy meditáltok. Lényeg, ezek a módszerek mindig is voltak, működtek és ezzel alapoztátok meg a teremtést.  Nagyon kedves, hogy imádkoztok hozzánk, tudjátok, a  tiszta szívből mondott ima energiája a háláéval vetekszik.  A legnagyobb teremtő erővel a hála  és a köszönet, pontosabban az ebből jövő jóérzés rendelkezik. A hála érzése visz benneteket teremtő szakaszba. A teremtés nem feltétlenül egy fizikai manifesztációt jelent, ha nem annak a tisztánlátásnak és tettvágynak  a birtoklását, amelyek céljaitokat eléritek. Természetesen, ha a lottó ötösre váltok, vegyetek sok-sok szelvényt.

A teremtéshez a hozzáállásodon változtatsz.
Erről szólt az elmúlt három hónap: tekintsd át, hogyan állsz bizonyos témákhoz az életedben. Miféle attitűddel, kapcsolódással viszonyulsz másokhoz, a külvilághoz és saját magadhoz. Ha megtörtént ennek az áttekintése, akkor már sokkal tisztábban és  reálisabban látod saját magadat. Ekkor tudod megfogalmazni kristálytisztán a céljaidat, amiket el szeretnél érni. Ebben az állapotban képes vagy fogadni azokat a gondolatokat, meglátod azokat az eszközöket, felismered a helyzetet és az időzítést, amellyel céljaik megvalósítása sikeres lesz. Ez maga a teremtés.

Térképezd fel először azt, hogy fájdalom, félelem, harag van-e benned. Amíg bármelyik benned van, addig nem látsz tisztán. Ha az orrod elé tennénk a megoldást, azt sem látnád meg. Mindig tedd fel magadnak a kérdéseket és akkor  meg fogod találni a válaszokat, ezáltal  a megoldást is. A megoldás soha nem kívül van.

Tisztázzuk: a legmagasabb tudatállapot nem azt jelenti, hogy olyan mintha tudatmódosító szereket alkalmaznál, és  röpködsz a levegőben. A legmagasabb tudatállapot higgadtságot jelent. Olyan higgadtságot, ami nem az elnyomásról szól, hanem egy természetes, kitágult állapotot jelent, ahol bármi megtörténhet,  és te mégsem rezzensz össze, nem kezdesz el félni. Nézz magadba, hogy csak az elmúlt napokban hány olyan pillanat volt, amikor félni kezdtél jövőbeni jelenség, dolog bekövetkeztétől (pl. főnököd határidőre kért valamit vagy épp visszajelzést adni készült). Nézd meg, mit éreztél.  Ez már a beszűkült állapot…

A magas tudatállapotban egyszerűen érzékeled,  látod a környezetet  és benne saját magadat és tisztán látod az összefüggéseket. Ez nem önteltség, nem elvakultság, és nem is egy eltúlzott bezzeg-boldogság. Ez egy állandó nyitott, rákérdező és rácsodálkozó állapot, amiben észreveszed a másik érzelmi állapotát, megérted,  hogy ez tőled független. Ilyen nyitott helyzetben kezd el a tudat igazán szabadon és aktívan cselekedni, akkor jelenik meg a teremtés folyamata. Egy ilyen nyitott tudatállapot szinten a teremtés szinte egy kívánsággal is végbemegy. Mégpedig azért, mert egy nyitott és tiszta tudatállapotban folyamatosan be tudod fogadni a környezet eseményeit, észreveszed a részleteket a bennük rejlő információkat, meglátod a lehetőségeket és eszközöket, a tudat sokkal jobban tud ötleteket és megoldásokat találni. Nyitott állapottal mindig  a jó időben is jó helyen vagy.

Minden  a saját súlypontodtól függ, attól hogy mennyire vagy képes saját magadat látni.  Nem a másikban vagy bizonytalan,  hanem saját magadban. Nem a másik reakcióitól félsz, hanem saját magadétól, attól hogy elrontod, hogy megbánod, hogy ismételten menekülni kezdesz, mint azt már annyiszor megtetted. Amikor pedig  lépned kellett volna, benne maradtál. Mindenki, akik olyasmit választ ami nem az életútja, vagy nem az irányvonala, annak előbb -utóbb egy fájdalom lesz a vége.

Az életedben ott van a félelem, hogy “mi lesz, ha”. Engedd el ezeket a “mi lesz, ha” dolgokat. Nincsen olyan hogy “mi lesz,  ha”. Olyan helyzetek vannak, amiben benne vagy, ami te magad vagy. Ezekben a helyzetekben kilátásaid vannak, dönthetsz és változtathatsz. Minden egyes érzelmi újraírással fel tudod vállalni a döntést a sorsodról. Minden egyes érzelmi újraírás alatt értem azt a nyitott és éber gondolkodást, amiben saját magad reakcióit pásztázod. Megnézed és látod hogy a cselekvés és válaszreakció mögött van valami érzelmi töltet, és ezt az érzelmi töltetet nyakon akarod csípni. Csípd is nyakon, mert ez az ami bent tart a legmélyebb tudatállapotban, abban a félelmetes helyzetben, hogy “mi fog most terád várni”.

Mindenkinek van egy olyan védőangyala, aki segíti abban, hogy a leszületési céljait megvalósítsa. Még egy sorozatgyilkosnak is van őrangyala, akinek kihívása van és feladata ezzel. Természetesen nem abban támogatta, hogyan gyilkoljon, hanem abban, hogy a lélek feldolgozza utána ezeknek a szörnyűségeknek a következményeit és vonzatait, szembe nézzen azzal, amivel szembe kell néznie. Semmi sincsen büntetlenül, semmi nem múlik el az ok-okozat nélkül.

Kérdeztétek, hogy miért választja lélek a szenvedést, pl. egy rákos megbetegedést. Aki így lép ki az életből, az egy olyan fájdalmat és  azzal járó  félelmet/haragot élt meg, amely energia kibillenést hozott létre a szervezetében.  Erőteljes összefüggés van az érzelmeitek, a tudatosságotok és a testetek között. Az érzelmek képesek felülírni és beszűkíteni még a legtudatosabb az elmét is (ezért van hangsúly az érzelmeken,  főként a félelem és a haragvás szerepén). Tehát,  amikor valaki folyamatosan a félelem és harag állapotában van (persze sokkal több érzelmi variáció van) elindulnak zárványképződések a tudatban. A tudat ilyenkor a legmélyebb energiaállapotában van,  és ezáltal már a test is sérült, mert az érzelmi beszűküléssel egyidőben már  fizikális elzáródások, energiablokkok alakulnak ki. A lélek leszületéskor azt választotta, bizonyos dolgokat meg fog valósítani, cselekedni  fog. Amikor akadályoztatva érzi magát, amikor ezeket a vállalásait nem tudja véghezvinni (azaz amikor letért az igaz  útjáról)  kialakulnak ezek a zárványok.

Meglepődtetek, mert nem ilyen beszédet vártok egy angyaltól. Én nem vagyok angyal.

Az egyik legismertebb nevem a Nagy Megszabadító. Az a  kristálytiszta megvilágosodott tudatállapot, amelyet én mutatok meg neked.  Ha megértitek, hogy mit jelent a Nagy Megszabadító attribútuma, akkor érteni fogjátok miért  én vagyok most itt, és miért beszélek ennyit a  tudatosságról. A tudatosságról, amely  mindig az érzéseknél kezdődik. Az emlékeknél, azoknál a megéléseknél, melyekhez mind érzések kötődnek. Idézzetek fel egy emléket! Nézzétek meg, milyen érzés van mellette? Nézzétek meg, hogy van-e olyan emléketek, amelyhez nem köthető érzelem? Sokkal inkább emlékszel a negatív érzésekre, mert azok fajták neked, azok csapódtak be nálad, amelyek megviseltek, s ezáltal előidézték nálad a mélybe zárt tudatállapotot. Nem nevezem tisztán depressziónak, mert sokféle ilyen mély  tudatállapot létezik, ahol a tudat bezárja önmagát, egészen olyan szintig, ahonnan a kitörés már lehetetlen. A legfontosabb üzenetem az, hogy a számotokra elérhető legmagasabb tudatállapotban legyetek tartósan.  Csak így tudjátok az eljövendő nehéz időszakot épségben átvészelni.

Látogasd meg az Eszköztár bejegyzést is, ahol megtalálod a Hála-gyakorlatot is!

A korszakváltás itt van és mi ezért jöttünk hozzátok. 

2020. március 15-20.

Nem véletlen és nem céltalan események történnek, megmutatjuk az ok-okozatiság összefüggéseit. Leginkább azt akarjuk, hogy csendesen és szépen megváltozzatok. Mindig az önnön (önmagunkon) való munkán van a hangsúly. Az önnön való munka az, ahol elindul és ahova visszatér minden. Hiába akarják közületek sokan a világot megváltoztatni, az embernek elsősorban önmagát kell megváltoztatni. Ezt a mondatot különösen értem a segítő szakmában dolgozókra. Magatokkal kezdjétek, legyetek stabilak, mert csak akkor tudtok a hozzátok fordulók támasza lenni!

Nem véletlenül kaptátok ezeket a nehéz időket. Így, a külvilágról elvonva figyelmeteket, kénytelenek vagytok a belső munkára fókuszálni. Mindenkinek van esélye és lehetősége arra, hogy a rendelkezésére álló információk és a szívében lakó szándék alapján elindítsa életét egy jobb irányba. Lehetőség lesz fordítani sorsotokon: ez a víz-választó.  A betegség mindig egy olyan esély, amin keresztül javíthattok magatokon. A betegség által felismerhetitek fájdalmaitokat, hibáitokat és tehettek azért, hogy a következőkben jobb emberré váljatok.

Ez a hónap az érzésekről fog szólni, teljesen mindegy, hogy milyen!  Régi és karmikus emlékek fognak felszabadulni. Mindent be fognak borítani az érzések: legyen szó fájdalomról vagy szerelemről.  Hamarosan végérvényesen tavasz van, és hozzuk a szerelmet. Olyanok vagytok, mint a szomjazó beduin a sivatagban, ki víz után kutat…Nézzetek ki az ablakon és érezzétek a szelíden koppanó esőt vagy a durva felhőszakadást.  Halljátok, amint a hullámok csapódnak a kőfalaknak. A hullám a víz, amely szépen csendben, tartós munkával formál és alakít. A víz nem más, mint az érzés és az együttérzés, egymásért és egymásra odafigyelve. Eddig a munka egy belső munka volt, egy önmagadra figyelés, szárba szökkenés. Belső tüzetek, energiátok nem marad meg, ki akar lépni, ki akar áradni. Ez a másik ember felé nyitás   a kapcsolódás pontja, most pedig jön a  kapcsolódáson túl az EGYÜTT-ÉRZÉS, amiben észreveszed a másik állapotát, és így próbálsz neki segíteni. Ott leszel mellette, egy pillantásban benne lesz a szeretet, az együtt-értés és az együttes érzés. A megnyitásnak az egyik legmagasabb és legőszintébb foka pedig az együttérzés.

Ez az EGYÜTT-ÉRZÉS hónapja lesz. 

Fel fogjuk ébreszteni azt a fajta együttérzést, amely elveszett és amelyről azt gondoljátok, hogy a képernyőn keresztül meg lehet valósítani kattintással, kedveléssel vagy adománnyal. Az együttérzés megjelenik kollektív és egyéni szinten is, hisz szenvedést és fájdalmat fogtok látni.

Ezen időkben azt is megtanuljátok, hogy mozduljon a nemzet, végre megtörténjen egy összefogás, hogy megtapasztaljátok az EGYÜTT erejét. Összefogjon magyar, cigány, zsidó, összefogjanak szomszédos népek. Összefogjon mindenki, mert rájön az emberiség arra, hogy van mit veszteni. Mozgósítani fogjuk a népeket, nemzeteket. Elérkezett az idő, hogy a kényelmi fotelből felálljatok és körbenézzetek a világban.  Elérkezett az idő, hogy a másik lesajnálása és megvetése helyettújra mindenkiben  az anyát, apát, testvért és a gyermeket lássátok. Onnantól kezdve, hogy látod a másik ember helyzetét, onnantól fogod tudni megérteni őt, még akkor is, ha képtelen a helyzete, érzése a kommunikálására. Ha kiléptek a világba, nem állhattok ott meg, hogy „csak”” megértitek a másikat. Alkalmassá kell válni arra, hogy el tudjátok mondani saját belső feszültségeiteket is. Azt a bizonytalanságot, azt a feszültséget, azt az aggodalmat, ami felmerül bennetek. Itt és most van érdemleges tétje és tere az önnön fejlődéseteknek.

Hatalmas energiák működnek!  Egyrészről ott van a pánik, a félelem, harácsolás és az önzés.  Az önzés, hogy mindent maguknak akarnak kimenekíteni, magukra gondolnak és senki másra már nem. Ez az az idő, hogy végre lássátok, muszáj visszalépnetek a fogyasztás és a külsőségek terén, és muszáj belépnetek abba az új világba. A két véglet fog összecsapni: a szeretetteljes odafigyelés és az önzés, a pusztítás.  Nem fog menni az a látásmód, hogy „csak én  éljek mindent  túl”… Azok fognak felvérteződni, azok lelke mozdul el egy könnyebb lét irányába, akik hajlandóak  másokért is tenni.

Mondjatok imát azokért, akik azért dolgoznak, hogy az életetek könnyebb legyen.  Kérjetek rájuk áldást, hogy nyugalomban, békés lelkülettel viseljék a körülöttük tomboló indulatokat. Kérjetek áldást a bolti és gyógyszertári eladókra, a sofőrökre, az egészségügyi intézményekben dolgozókra, a szociális munkásokra. Adjatok nékik hálát, köszönjétek meg óriási szerepüket. Mondjatok imát országotokért, népetekért!

Új világ jön számotokra, ami a kapcsolódás kettősségnek a feldolgozását jelenti. Hogyan tudtok kapcsolódni, kapcsolatban maradni, miközben minden más le van zárva (lásd:  a szabadság belül van!). Az internet megnyitotta a kapcsolódást, hiszen az otthonotokban, képernyőn keresztül látjátok és halljátok a másik embert. Kinyitotta a társtalálási  platformot is, hogy a kényelmes komfortzónából a melós házasságokból kikacsintva, egyik kapcsolatból a másikba dörgölőzzetek bele. Ami most jön, az ellenpólusa lesz az internetes társkeresések, félrelépések világának. Megszűnt a félrelépés, a félremagyarázás, a könnyebbik lap húzása. Megszűnt mindaz, amire azt hittétek, hogy megkönnyítette az életet.  Most jön a szembesülés azzal is, hogy mire vagytok képesek a mankóitok, a megúszásaitok, a felelősség-elkerülésetek nélkül!  Összezártság jön azokkal, akiket ti magatok választottatok (férj, feleség, barát, élettárs), ezért rájuk és a velük való kapcsolatotok minőségére kell most fókuszálnotok.  Most jön a szembesülés igazi önnön valótokkal, azzal, akik vagytok.
Mit hoz ez számotokra?  Egyrészről távolságot. A távolság azonban kiköveteli magának a közelséget. A közelség követeli ki magának a távolságot.

Tudjátok, mennyien fuldoklanak a kapcsolataikban? Most, hogy bent kell lenniük, ez csak erősödni fog. Kiderül, mely kapcsolatok szóltak arról, hogy csak pipáljuk ki!  Mert ez a társadalmi elvárás, vagy éppenséggel attól hiszitek magatokat boldogabbnak, ha ez is megvan. Micsoda átváltozás, micsoda átstruktúrálódás fog bekövetkezni a legtöbb ember életében! Végre eldöntöd, hogy maradsz vagy lépsz. Tudod, nincs olyan, hogy „csak egy kicsit terhes”. Vagy terhes, vagy nem.  A megalkuvások és a kényszerű IGEN-ek világából fog eltolódni minden a kikényszerített és kimondott NEM-ek irányába. Vagy éppen az IGEN-ek irányába, mert olyan is lesz.    Az IGEN-mondás emberekre, helyzetekre valóban FOGADALMI IGEN lesz. Látni fogtok szép és jó dolgokat is, olyanokat, amikor valóban megtörtént az összekapcsolódás, amikor az emberek egymástól elszakítva-elválasztva valóban segítő jobbot nyújtanak, és szeretettel kapcsolódnak.

Igen, ez a krízishelyzet felerősíti a legkisebb disszonanciát, ugyanakkor teljes hangerőt ad annak, ami jó és szép.  A világ most ebbe az irányba fog ellépni.

Rengeteg kérdést kapok, miszerint lesz-e armageddon? Halljátok az Égiek válaszát!

 

Nem lesz armageddon. Nem célunk a pusztítás. Sohasem lesz és az sohasem volt, hogy azt, amit fáradságos munkával, hittel, szeretettel és örömmel építettünk, azt egyik napról másikra tönkretegyük, és eltüntessük a föld színéről! Mi itt vagyunk, segítségünket nyújtjuk nektek, hogy fejlődjetek! Most is, mint ahogy azt tettük az évezredek során. Hogyan fejlődhettek? Kezdjétek a legegyszerűbbel. Ez pedig a hála! (lásd: Eszköztár bejegyzés)
Most, hogy visszahúzódtok saját világotokba, nagyszerű lehetőségetek van gyakorolni a hálaadást.

Minden reggel és este adjatok hálát, ha másért nem is,  csak azért hogy éltek, hogy van mit ennetek. Adjatok hálát, hogy van fedél a fejetek fölött.  Adjatok hálát, hogy most a családotokkal tölthetitek el az időt. Legyetek együtt, mert ilyenre nem nagyon volt lehetőségetek az elmúlt időkben, a családi nyaralásokra sem tudott mindenki elmenni, vagy ha elmentetek, ott is máson járt az eszetek.

Ez most egy olyan kényszerű szünet, amelyben a gyermek-anya, a nő-férfi kapcsolatoknak a rendeződése történik. Miért hagytam ki a gyermek-apa kapcsolatot? Mert az már csak egy járulékos pozitív megnyilvánulása annak, ha az anya-gyermek és az anya-férj kapcsolat rendben van. Ennyire egyszerű. Azt kell megérteni, hogy  a  nő  a világ oszlopa, a világ szíve, és bizony a nőnél kezdődik minden változás!  Harcos amazonok helyett szívvel élőket akarunk látni, olyan nőket, akik kiegyensúlyozzák a körülöttük lévő világot.

Most úgy nézzetek rá a körülöttetek folyó eseményekre, mintha csak egy mozifilmet néznétek. Mintha színházban a 10. sorban ülnétek. Ha láttok egy helyzetet, vagy veletek akarnak kötözködni, akkor tegyétek fel mindig a kérdést: „ez most valóban nekem szól?” Lépjetek egyet gondolatban hátra, és csak azt nézzétek, hogy mi történik.  Tegyétek fel a kérdést: „Mit látok én itt most? Mit látok, mit csinál az az ember? Mit mond az az ember?” Azzal, hogy csak a történést figyelitek, a központotokban tudtok maradni. Ez a legfontosabb: mindent csak megfigyelőként nézzetek, maradjatok ki ebből a kavargó érzelmi felhőből. Erre figyeljetek drága gyermekeim! Itt vagyunk, és segítünk ebben.

Drága gyermekeink!  Minden Földlakó származásától, vallásától, minden nemi megkülönböztető jegyétől függetlenül, halljátok, amit mi üzenünk nektek! 

Hozzatok békességet a szívetekbe! Legyetek egymással elfogadók és toleránsak! Csak ez tud rajtatok segíteni. Ez ne egy beletörödő, mondvacsinált elfogadás legyen! Ne a régi gombócok és sérelmek lenyelése, hanem az igazi kapcsolódásra figyeljetek! Nézzetek egymás szemébe, és lássátok meg ott, hogy valójában milyen ő legbelül. Lássátok egymást, lássátok a félelmeiteket, lássátok a fájdalmaitokat, ami mindnyájatoknak van.  A hosszú évezredek alatt ezerszer sebeztétek meg egymást. Szóval vagy karddal, a kettő között mi nem teszünk különbséget. Eljött az ideje annak, hogy végre egymással összezárva, egymással centiméternyi közelségben, végre ott belül kezdjétek meg a szembenézést és ezeknek a sebeknek a gyógyítását!

Azért vagytok ezekkel az emberekkel, mert velünk voltatok a hosszú évezredek alatt. Velük vállaltátok a sors- és lélekközösséget. Velük vállaltátok azt, hogy együtt oldjátok meg a feladataitokat. Feladatokat, fogadalmakat a jobb világért. Ez részben sikerült is. A figyelmetetek eltolódott egy külső és értelmetlen világba. Nem azt mondjuk, hogy a pénz rossz. Nem azt mondjuk, hogy szegénységben, nyomorban kell élnetek!

Azt mondjuk, hogy sorstalanul nem élhettek! A sorstalan nem nincstelen. A sorstalan nem a nyomorgó. A sorstalanság nem pénzzel kifejezhető. Sorstalanok azok, akik nem hajlandók felelősséget vállalni döntéseikért. Nem hajlandók tenni, elsősorban önmagukért. Sorstalan az, aki elfordul a hitétől. Sorstalan az, aki elfordul az értékektől. Sorstalan az, aki tagad. Aki tagadja azt, ami van. Aki tagadja azt, hogy valóban tehetne.

Nézzetek szembe ezzel a sorstalansággal! Olyanok, mint az apró szilánkok a lelketekben. Elég, ha csak egy befészkelte magát, öli és mérgezi a körülötte lévő szövetet, amely előbb-utóbb elüszkösödik. A sorstalansággal (nem vállalsz magadért felelősséget, nem teszel magadért), hagyod, hogy minden más, ami addig jó volt, elvesszék, elenyésszék.  Majd az égre nézel, és kérded, hogy miért hagytunk el téged. Pedig mi soha nem hagytunk el, itt voltunk veletek végig. Végig mellettetek, és nyújtottuk a kezünket.

Most közeledtek magatok felé. Magatokba néztek és belátjátok, hogy mindig van választásotok, döntési és cselekvési lehetőségetek. Eszerint működjetek! Nyissátok meg lelketeket, adjatok hálát, hogy éltek! Adjatok hálát, hogy minden egyes nappal van egy új esélyetek! Adjatok hálát azért, hogy van mit ennetek s jut szellemi táplálék is. A lelketekhez találjatok vissza ti, földi emberek!  A lelketekhez, és azon keresztül a másik lelkéhez.  A szívetekben van szeretet, önszeretet és együttérzés!

Beszédünk nem térítés. Nem arról szól, hogy el kell fogadnotok bennünket, hogy hinnetek   kell bennünk és a világunkban. Szavaink arról szólnak, hogy mindig van a saját hatáskörötökben tennivaló.  Mindaddig, amíg ezek elől menekültök, a sorstalanság elétek fog jönni.

Látogasd meg az Eszköztár bejegyzést is, ahol megtalálod a Hála-gyakorlatot is!

Márciusban szabadságot hozom el néktek.

2020. február 29.
A szabadságot, amely mindig a lélekben lakik, az elmében él és ezért és  innen kezdve minden más csak külsőség. Sosem kívülről leszel szabad, a szabadság mindig belülről jön. Abból, ahogyanan  ki tudod terjeszteni a valós vagy vélt szárnyaidat, hogyan tudod ezeket megedzeni, szolgálatodra bírni és hogyan tudod vele meghódítani a határtalan lehetőségeket.

Nézz úgy a szabadságra, mint a határtalanságra, mint az ismeretlen területek birtokba vételének lehetőségére is.  A hódítás, a megismerés, a tudományok, a hatalmas felfedezések! Az az éra, amikor az emberiség folyamatosan és egyre jobban kiterjesztette világát és ezeken keresztül megismerte önmagát. Newton, Einstein, Magellan, Cook kapitány, mindenki,  aki valaha szárnyra kapott  és körbeszelte a Földet,  bejárta a  legmagasabb hegycsúcsokat vagy a kopár sivatagokat. A korszellem, ami elindulásra, utazásra sarkallta az ismeretlen vonzásában lévő őseiteket, mint Körösi Csomát. Ők azok, akik behoztak világotokba olyan szellemiséget, tudományokat, amely gazdagította népeteket és előrevitt a földi élet folyásában.  Igen, ennek sajnos volt azonban egy nagy visszakozása is. Elnyomás, kapzsiság… megkapni.  Minél jobban, gyorsabban,  egyre több mindent megtudni a világ folyásáról … és ezzel egyidőben,  egyre jobban kezdtétek el tisztelni azt a valamit, amit tudománynak, józan észnek, rációnak neveztetek el, s aminek az lett a következménye, hogy eltávolodtatok …  tőlünk.

Most másfajta jellegű utazásra foglak Benneteket, az Emberiséget  vinni.  Egyszer már vittelek benneteket, s az az utazás a rációt hozta el. Most  eljött az ideje, hogy megjelenjék a szabadság, s megjelenjék az a valami, amit ti spiritualitásnak hívtok. Spiritualitás, ami itt a lelked megtalálása, a felszabadulás, a belső megvilágosodás.  A belső megvilágosodás, önnön létező valótok  felismerése. Annak a valónak a felismerése, amely arról szól: kik vagytok. Kik vagytok Ti és miért jöttetek e Földre? Mi a legősibb és legfontosabb célotok?  Miért kellett megszületnetek?

Vajon tudjátok- e erre a választ?  Nem. Ezt keresitek.  Apróságokban keresitek az életetek értelmét …. ezt vagy azt  állást/Férfit/Nőt válasszam, hol fogok több  pénzt keresni, vajon egészséges leszek-e… Vajon hányszor kérdeztétek meg életetek során:  “Hogyan leszek boldogabb? Hogyan tudom megismerni jobban valós természetemet? Vajon, hogyan tudom felismerni azt, aki én vagyok?”

A március legfontosabb célja ez, hogy felismerd azt, aki valójában vagy.  Kinek születtél és milyen  tudattal,  milyen cél- és küldetéstudattal lettél erre a világra beállítva.  Március így a befelé fordulás hónapja is lesz. Külső világ illékony álmaiba vetett hitetekből ébredni kényszerültök. Most jön el az ideje annak, hogy a fenti kérdésekkel magatokba nézzetek és végre a szeretteitekre is figyeljetek. Itt a kézzelfogható ideje a február üzenetének: valósítsátok a kapcsolódást magatokkal és a többiekkel.

Látogasd meg az Eszköztár bejegyzést is, ahol megtalálod a Hála-gyakorlatot is!

A kapcsolódás ideje

2020. február 13. 
Nem véletlen esemény ez sem, hogy most Bálint-nap előestéjén jelentkezem. Az ősi időkben, az ősi arany- és ezüstkorban  valóban lehetőségünk volt arra, hogy személyesen adjuk át tanácsainkat ezeken a napfordulókon. Pogány rítus volt a  mostani szemszögetekből. A mi szemszögeinkből viszont az Eredeti.

Az, hogy ezen nap most mit jelent, hagyjuk, mert nem szól semmi többről, mint miről most a világotok szól.  Nem több, mint,  amivel kifejezitek ezt az egészet: hatalmas üres szív alakú lufik.  Semmi több. Ez egy levegővel – abból is  legkönnyebb, legsúlytalanabb gázzal-, teli lufi. Bármikor és könnyen kipukkad, olyan pukkanásokkal, amelyeket utána nem tudsz értelmezni.

Nem érted miért történt és nem érted azt,  hogy mi annak az oka, hogy  a kapcsolatod nem működik.  Azért, mert súlytalan, azért mert levegős és abból is a legritkább.

Mit gondolok én erről?  Annak idején,  ez annak a napja volt, hogy felkészülj arra, hogy valóban elmegy a tél. Azon a tájakon és abban az időben ez valóban egy tavaszpont volt. A tavasz első pillanata, ami megadta az első intenzitást és az irányt.  Ekkor már fák éledeztek és hamarosan virágozni kezdett a mandula is. A mandula, ami az én kedvenc virágom és növényem. Szeretem a színét és azt a gyümölcsöt, ami rajta megterem. Én gyümölcsnek nevezem, ti csonthéjasnak.  Nézd meg a mandula gubóját!  Nézd meg, hogyan növekszik a hamvas zöld  hús mögött az a valami, az a finom,  puha csonthéjas, ami ezt az édes és egyben kesernyés mennyei mannát adja.

Nézzük meg most a történetiséget. Igen, elindult a szárba szökkenés, megindult a természet, a világ örök körforgása ezen a térfélen. A természet kinti ébredése  elindította az emberekben a felkészülést, hogy a téli súlyozott álomból felébredve újra kilépjenek a napfénybe, megfürdőzzenek abban, megtapasztalják annak a gyógyító sugarait, elinduljon a szorgoskodás a tevékeny ciklus.

Erre hívlak fel benneteket a termékeny és tevékeny ciklusra, kezdjétek el a szorgos kis működést saját magatokon. Vegyétek gorcsó alá a párkapcsolataitokat, de abban is leginkább magatokat:

  • Mi az, amit te adsz? Mi az, amit te nyújtani tudsz?
  • Mi az, amire te képes vagy?
  • Hogyan teszed boldoggá a saját életedet és mit tudsz ebből megosztani másokkal?
  • Nézd meg, mennyire van jelen életedben a gyűlölet, a harag?
  • Mennyire van életedben jelen az a fajta hárítás, hogy nem akarod tudomásul venni a másik embert? Annak a fájdalmait, szerelmét és szeretetét?

Gondolkodj csak el ezeken! Nézd meg, hogy ez mit jelent a te számodra? Nézd meg és gondolkodj el ezen Te Földi Ember!

Én itt vagyok veletek.
Minden egyes nappal közelebb kerültök önmagatokhoz, és ha bennetek ott van az erő, az energia – akárcsak az a kis mandulafa – a bennetek lévő szeretet és szépség is ki fog virágozni. Nézzétek ezt meg, és mutassátok meg a másiknak! Hiszen egymás tükörképei vagytok. Csak azt tudjátok meglátni a másikban, amit magatokban is megláttok. Legyen ez – ahogy ti mondanátok, – jó vagy rossz. Legyen ez a napfényes, vagy legyen ez az árnyékos oldal.
Vess egy nagyobb pillantást az árnyékra!

  • Miből tevődik ez az árnyék?
  • Hogyan tevődik össze ez az árnyék?
  • Mitől lesz ez az árnyék árnyék?

Merd kimondani a legmélyebb félelmeidet! Merd kimondani, hogy félsz valójában csupasz és meztelen lenni, nem a másik, hanem leginkább önmagad előtt. Vesd le a magadon lévő kérgeket! Nézz mélyen önmagadba és kezdj el szeretni. Kezd el a szeretet önmagadnál.

Arról szól ez, hogy találd meg magadban azt a MAGot, amely értékes. Mindannyian értékesek vagytok. Mindannyian a mandulafa gyermeke és termése vagytok. Igen, a FÖLDből gyökereztek, kapjátok a NAP fényét, a HOLD csillogását, a CSILLAGOK ragyogását, az ESŐ hatalmas nagy megtermékenyítő erejét, Anyatermészet metszegeti az ágatokat és minden szépen révbe ér. Látjátok, ahogy az a kis mandula kifejlődik az őt óvó puha rétegben. Puha réteg, mely ismételten egy  kemény réteget takar, de a keménységben ott van újra  a puhaság. Találjátok ezt meg, mely hordozza a NAP fényét, a FÖLD ásványait és termékenyen hordozza saját magát, mit ezekből épített fel. Merjétek felbontani a merev réteget, merjétek felroppantani és merjétek megnézni azt az édes kicsi MAGot. Ezek vagytok Ti, Drága Gyermekeim.

A szerelem az igazából itt kezdődik. Ott, hogy meglátod ezt.  Ott, hogy érzed ezt.  Ott, hogy hajlandó vagy ezt ápolni. Öntözd a mandulafádat! Öntözd szeretettel, hálával, köszönettel. Merj kérni, merj elfogadni és merj adni. Nem leszel ettől szegényebb, ellenben életed egy új, szebb világot tud elhozni tenéked.

Tedd rendbe az életedet, ez a legfontosabb dolgod, te földi ember!

2020. február 9.

Többen kérdeztétek, hogy mi lesz a világgal, hogy szándékoznak-e tenni bármit is értünk az angyalok, istenségek vagy földöntúli testvéreink.

Nem kell hívőnek lenni – itt a hívő alatt nem a vallásosságot értem-, hogy meglássuk,  valami nem jó irányban halad. Legyen szó klímaválságról, a Vuhan-vírusról, a politikai és gazdasági rendszerekről. Felzabáljuk a Földet, kiírtjuk az állatfajokat, felégetjük az őserdőket és bevetjük műanyaggal. 

Be kell látni, ahova haladunk és ahol most vagyunk,  az tarthatatlan, nem megoldás semmire. Saját magunk  kábulatának vagyunk a foglyai. Benne vagyunk önnön hibáinkban, hiányosságainkban és a sajátos,  saját magunk  által teremtett világ állandó csapdáiban. Hitrendszerünk az, ami meghatározza az életetünket. Az a hitrendszer, amellyel elhisszük magunkról  a jót és a rosszat, amelynek köszönhetően a jó, a helyes vagy a tévúton járunk.

Ez a fő  probléma a rálátás  és a tisztánlátás hiánya, a bölcsesség, az alázat és a szeretet hiánya. Ez vezetett olyan tévutakra, amellyel rontjuk az életünket,  a Földünket, tesszük tönkre mindazt, ami adott volt. Elérkezett hát annak az ideje, hogy felnyíljon végre a szem, hogy lássuk végre hova is tartunk és ezt minek is köszönhetjük. Elérkezett hát annak az ideje, hogy szembe nézzünk a kauzalitással. Lássuk a cselekedeteink okát, annak okozatát és következményeit, így látva életünk  hosszú láncolatát.  Meglájuk, hogy mi az ára cselekedeteinknek.  Ez nem büntetés, hanem egyfajta szembesítés azzal, hogy amit csinálunk az nem jó. Legyen szó egyéni utakról, vagy a kollektív közös földi életünkről.

Önámítás azt hinni, hogy a segítség kívülről fog érkezni, s a kisangyalok leszállnak értünk, s a mennybe visznek, mint Zrínyit és katonáit. Badarság azt hinni, hogy a felhalmozott bűneink egy csapasra megtisztulnak, anélkül, hogy bármit is tennék magunkért.

Egyetlen kiugrási és kitörési lehetőség van: tudatosság. Erre sok metódust kaptunk, melyek közül a legtöbbet felejtsük inkább el…. mert zsákutca.

Hatásos a Buddha által kidolgozott módszer,  a meditáció. A  meditáció csak akkor hatékony és akkor működik jól, ha megvan benned a rálátás és az önfelismerés képessége. Amíg egy külső megoldótól, menedéktől várjuk el  a dolgokat – tetszik, nem tetszik a buddhizmus puszta tanai és meditációi is egy külső menedék aktivitás hiányában –, addig nem tudunk haladni. Az igazi megoldás akkor következik el, amikor rálátunk magunkra és ezzel vesszük a kezünkbe a jövőnket. Innentől lesz a meditáció is hatásos.

Gyakran  abban a téves képzetben vagyunk, hogy kintről ezt megkapjuk. Nem ez van. Nem férünk hozzá semmilyen formában. Kintről kaphatunk  segítséget, rálátást, javaslatot, attól akinek van már egy fajta szemlélete. De nem fogja sem a pap, sem a pszichológus, sem a barát/barátnő, jós  megoldani a problémáidat! 

Ez az amin végig kell valóban menni, ha haladni akarunk. Ha nem akarunk, akkor menjünk csak  el újabb tanfolyamokra,  meghatalmazásokra és várjuk a csodát.

Amíg még alapvetően zárványaink vannak, és ezekre nem látunk rá, addig nincsen előre vivő út sem. 

Hogyan tudsz tenni a Földért, az Emberiségért?  Kezd a legkisebb egységnél: magadnál. Változtass a saját életeden, mielőtt másokat akarnál megmenteni vagy megváltoztatni, vagy bőséges tanáccsal ellátni.  Nézz magadba, lásd magad. Ismerd meg gyengeségeidet s gyarlóságaidat, s  lásd meg erősségeidet.  Minden más, amiben másik személyre vagy körülményre mutogatsz nem több, mint felmentés.  Nincsen már felmentés, nem mutogathatsz mindig másra. Hogy a szomszéd, tanár, főnök, házastárs,  a politikusok vagy média teszi veled.. A politikus és  a média is belőled van!  Minden tőled indul ki, mindennek a kezdete és a vége te magad vagy. Nem lehet folyamatosan hárításban, elhallgatásban és másokra kent felelősségben élni. Fel kell ismerned, hogy mi az, amiért az életedben felelős vagy.  Számos korlátozó programmal (indítóprogram, családi minták, saját tapasztalatok) vagyunk felvértezve erre az életre, mégis meg kell próbálni és ki kell ebből lépni. Kezdd el apró lépésben, a család, baráti, szűk munkatársi körben. 

Emlékezzetek a hála erejére is!

 

 

Látogasd meg az Eszköztár bejegyzést is, ahol megtalálod a Hála-gyakorlatot is!