Amit még mindig tudni akarsz az angyalokról….

Biztosan érdekel benneteket, hogyan készülnek ezek a képek, vagy hogy mennyire vagyunk éppen “ufók”.
Kezdem az utóbbival. Teljesen hétköznapi, dolgozó emberek vagyunk, ugyanúgy élünk, szeretünk vagy éppen szenvedünk, mint ti. Nem vagyunk sem szentek, sem angyalok, sem valami éteri, megfoghatatlan lények. Eszünk húst és iszunk bort is. Szeretjük a filmeket, színdarabokat és a jó könyveket. Szeretünk sportolni, táncolni. Rendesen fizetjük a sárga csekkeket és lehet, hogy pont előttetek állunk a diszkontlánc pénztárnál a sorban.

Hogyan lesz valaki látó? 

Akkor mégis hogyan jön ez az adottság? A nevében van: adták, és mi elfogadtuk.
Ez utóbbi volt a nehéz.
Képzeld el, hogy egyik nap valamit érzel, valami egyre jobban késztet, hogy másik irányba indulj el a munkahelyedre. Nem tudod mi az, de minden egyes saroknál, kereszteződésnél azt érzed és már tudod, hogy nem a megszokott irányba kell fordulnod.
Amikor beérsz a munkahelyedre, tudod meg, hogy tömeges baleset történt. Véletlen lenne?  Egyáltalán honnan jön egyre többször és egyre erősebben a megérzés?

Fejleszthető-e az intuíció? 

Nálam ez így kezdődött,  egy megérzéssel.
Folytatódott azzal, hogy nyugalmi állapotban, meditációban egyre jobban kezdtem úgynevezett belső képeket látni.  Meg fogtok lepődni, de több éven keresztül a tibeti buddhista meditációkat végeztem. Ezek nagyon intenzív, képzőművészeti formákon (megnézel egy képet, majd elképzeled az adott Buddhát, akinek a tulajdonságát szeretnéd magadban megerősíteni), hanghatáson (kitartóan hangosan ismétled a mantráját) és mozgáson (az olvasó morzsolása vagy más mozdulatoksorok) keresztül történő tudatos jelenlét gyakorlatok. Sok gyakorlás után egyre élesebben “látod” az adott formát, feljönnek képek, esetleg elindul egy belső párbeszéd is. Egy biztos: a meditáció nagyon erősen hat az intuíció fejlődésére valamint az állandóan kattogó agy megnyugtatására.

Honnan lehet tudni, hogy ez már csatornázás?

Egyszer azt éreztem, hogy ez a belső beszéd felerősödik és a kérdéseimre a válasz nem a saját gondolatom. Más volt ez a belső hang, más szavakat használt, rébuszokban és archaikus mondatokban válaszolt. Ezt követte testi érzet is: fülcsengés, -zúgás, szorító érzés a mellkasomban vagy a fejemben. Jóllehet, fizikailag megterhelő volt, mégis szellemileg pörögtem utána.
Az áttörés az a pillanat volt, amikor egy ilyen meditatív állapotban folyékonyan megválaszoltam a mások által feltett kérdéseket, sőt érzékelni kezdtem a hozzá tartozó “alakot”.
Előfordult olyan eset, hogy vacsorakészítés közben hallottam egy nevet és láttam is a név viselőjét, aki azért jött, hogy egy ismerősömnek fontos üzenetet adjon át. 

Bármilyen furcsa, ezek a jelenségek már az életem részét képezik, hogy bejelentkezik a hozzád tartozó Őrangyal vagy Szellemi  Vezető miközben veled beszélgetek. Ez egy nagyon jó érzés, és szép pillanat.

Hogyan lesz egy buddhistából angyallátó?

Kicsit megfordítom, hogyan lesz egy katolikus kislányból buddhista. Jártam én is rendesen templomba,  elsőáldoztam, bérmálkoztam, és nagyon akartam hinni a jóistenben, az angyalokban. Aztán az egész hittem oda lett, amikor kislányként a gyóntatópap molesztált.   Ezután nem hittem én sem Istenben, sem Máriában, sem az angyalokban … nem létezik egyik sem, ha ilyen megtörténhet.

Kerestem a válaszokat is kerestem valamit amiben hihettem, kerestem valamit,  ami számomra etikus, kerestem olyat ami még tiszta.

Évek múltán  találkoztam a tibeti buddhizmus tanításaival, a Dharmával.  Kíváncsiságból próbáltam ki: valóban működik ez a meditációnak nevezett megfoghatatlan valami? Valóban lemegy a tanítás  az agyból a szívbe?
Lelkesen meditáltam,  olvastam az írásokat, és éreztem, hogy ez tényleg jó nekem. Azért valahol egy árulónak éreztem magamat, aki félretette az ő katolikus istenét, és helyette valami egzotikus képek, bálványok előtt csukott szemmel ülve,  magába fordulva csinál valamit.

Mindezek ellenére a gyakorlatok működtek és szellememet is pallérozta az a sokfajta tudás,  az a fajta meglátás amit a Dharma tanít. Tetszett a erőszakmentessége, tetszett a nyitottsága, tetszett az ahogyan a zavaró érzelmeket, a negatív gondolatokat kezeli.  Hatalmas felismeréseket hozott nekem az a jó 20 év amíg ebben az állapotomban voltam.

Tényleg léteznek angyalok?

Három évvel ezelőtt újra lelki árulónak éreztem magamat,  amikor elkezdtem érzékelni valami mást, és megtudtam hogy ők az angyalok. Döbbenetes felismerés volt számomra. Az angyalok léteznek, miközben a buddhizmus tagadja a létezésüket vagy legalábbis nem tanítja a nagyközönségnek az egyéb létformákat. … akkor hogyan van ez?

Igen,  ez egy megrökönyödés volt, hiszen újabb koncepció  törlődött el és újabb részlete nyílt ki annak a hatalmas univerzumnak,  ami folyamatosan tágul és amiben mi is benne vagyunk.

Újabb meglepetés volt számomra,  amikor megkaptam azt a képességet,  amivel az elhunytak lelke is megidézhető. 

Ezen tevékenység folyamán egyre többet és többet láttam bele abba a világba,  amiről valóban fogalmunk sincs, csak maxumim hinni tudunk benne. Egyáltalán nem mondom azt, hogy már mindent láttam, vagy  már mindent tudok róluk, hiszen az ő világuk végtelen és kiapadhatatlan. Azt tudom hogy ők annak, szeretettel vannak irántunk, és igen is támogatni akarják az életünket. 

Miért fontos az angyaloknak az emberiség?

A közöttünk lévő őrangyalok feladata mi magunk vagyunk. Ők azért vannak, hogy vigyázzanak ránk, irányítsák az életünket a fejlődés irányába.  Ugye, milyen jó az a tudat, hogy valakinek igazán fontos vagy és érted van?

Milyen külső tulajdonságokkal rendelkeznek az angyalok? 

Az angyalokat szép bodros fürtű, hatalmas galambszárnyú, törékeny lényeknek képzeljük el. Körbe rajongják a Kisdedet, Máriát, ódákat zengenek a Mindenhatónak,  a kezünket fogva vezetnek bennünket vagy éppenséggel Ádámot és Évát tüzes pallossal kiüldözték a paradicsomból. 

Valójában az angyalok teljesen mások,  mint a reneszánsz vagy barokk festményeken szereplő ájtatos képű, extázisban lévő nemtelen alakok vagy kis kövér gyermekek.

Jóval magasabbak mint mi. A köztünk lévő Őrangyalok úgy két méteresnek tűnnek. Azonban a magasabb égi rendekhez tartozó pl. arkangyalok akkorák, mint egy  tízemeletes épület. Hatalmasak, fényesek és leginkább az energiájuk szembetűnő. (Erről is fogok mesélni, milyen energiamezőt lehet megtapasztalni, milyen testi érzékletek vannak,  amikor egy angyal megjelenik és beszélni kezd hozzám).

Milyen belső tulajdonságokkal bírnak az angyalok? 

Belső tulajdonságuk is sokszínű, különbözőek, akárcsak mi magunk. Van amelyik kifejezetten kemény, szókimondó, és következetes. Van amelyik radikálisabb. És van olyan amelyik konzervatív. Egyikük közlékenyebb, másikuk inkább csendes és szűkszavú. 
Közös bennük, hogy határozottan kommunikálnak és  határozott véleményük van. Közös bennük az alázat és a szolgálat. Tisztában vannak azzal hogy mi az ő feladatuk és ezt következetesen. Ha kell szigorral meg is valósítják. Első és legfontosabb feladatuk a világegyetem rendjének a védelme.

Miért van szükségünk angyalokra?

A legtöbb ember egy határozott céllal születik, egy olyan céllal amelyik gazdagítja, amely hozzáad a világhoz. Ilyen cél lehet az öröm megosztása, a kutatás, a gyógyítás, az emberek művészi szintű szórakoztatása. Az őrangyalok vagy szellemi vezetők feladata az,  hogy ezt a célt mindig éreztesse velünk és ennek irányba vezessen, hajlítson bennünket. Ez egy olyan közös munkává tud válni az együtt töltött idő alatt, amely egyrészt nem csak bennünket fejleszt, hanem az Őrangyalunkat a szellemi vezetőnket is. Ezért fontos hogy tudjuk a nevüket, hogy megköszönjük nekik a segítségüket, azt hogy mellettünk vannak és fejlődésünk, gazdagodásunk irányba vezetik az életünket. A feléjük közvetített hálával ők maguk is erősödnek, fejlődnek. 

Élj magad is úgy, hogy segítsd az őrangyalodat, légy rá büszke, és légy neki hálás!

Milyen testi tünetei vannak amikor egy angyal megjelenik?

Értelemszerűen a magam nevében tudok erről beszélni arról,  miket érzékelek, milyen testi tüneteket tapasztalok, amikor ezek az angyalok megtisztelnek a jelenlétükkel. Onnan tudom,  hogy beszélni szeretnének velem, hogy hirtelen cseng vagy zúg a fülem. Attól függően, hogy ki szeretne velem kapcsolatba lépni,  a fejem különböző részein érzek szúró fájdalmat. Nem nevezném fejfájásnak, azonban nem egy kellemes, hanem inkább szúró vagy szorító érzés.

Amikor a hatalmasságok közül érkezik valaki –  gondolok itt egy Arkangyalra- , akkor gyakran tapasztalok magamon egy mellkasi feszültséget, nehezebb légzést, és pulzusszám vagy éppen vérnyomás emelkedést. Ez általában addig tart, amíg fel nem veszem velük a kapcsolatot és át nem adják az üzenetüket. 

Hogyan „látok”?

Amikor  csatornát nyitok, akkor egyben átengedem a hangomat nekik,  hogy azon keresztül szóljanak, üzenjenek. Ekkor az információ egyszerűen átfolyik rajtam, ahogy  folyamatosan mondom a szöveget. Előfodruk, hogy képeket vagy komplett képsorokat látok, mintha egy filmet néznék.

A képi kommunikáció sokkal erősebb, intenzívebb és jóval  több információ érkezik meg általa. Ugyanakkor nehezebb is a képeket visszaadni,  hiszen sokszor olyan dolgot kell megfogalmaznom, amire nekünk nincsenek szavaink. Nincsenek szavaink arra a fényre, arra a színre vagy éppenséggel arra az érzésre,  ami egy ilyen filmszerű képsoron keresztül átjön. Ezeket kell közvetítenem felétek. Így sokkal egyszerűbb a szóbeli közlés, amely a közlőtől függően néha archaikus, néha talányos. 

És most biztosan megfogalmazódik bennetek a kérdés, ha ez nem kényelmes, nem kellemes,  mégis miért csinálom? A válaszom nagyon egyszerű: mert ha ők méltónak találtak engem arra,  hogy közvetítsem a gondolataikat, akkor én erre a felkérésre nem mondhatok nemet. Másrészről látom a meghatódott arcokat, a könnyes szemeket az üzenetek fogadásakor. Számomra megérintő, felemelő pillanat, amikor tapintható a szeret a  két világ (ember és őrangyala) találkozásakor.  S bevallom annyira csodálatos és teljes a világuk… engem motivál, hogy megmutassam nektek.